Hogyan ünneplik a karácsonyt Franciaországban? Réveillon, bûche, santonok és 13 desszert

Mikor kezdődik a karácsony Franciaországban?

A francia karácsonyi naptár több mint egy hónapon át tart. Keleten indul a december 6-i Szent Miklós-nappal, amely Lotaringiában, Elzászban és Északon sokkal elevenebb ünnep, mint az ország többi részén. Január elején zárul vízkereszttel és a galette des rois-val, a királyok lepényével: frangipán krémmel töltött leveles tészta, amelyben egy apró figura, a fève rejtőzik, és aki megtalálja, azt királlyá vagy királynővé koronázzák.

1. dec. 4.Borbála-nap: Provence-ban búzát vetnek három kis tálkába, amelynek karácsonyra ki kell csíráznia.
2. dec. 6.Szent Miklós-nap Lotaringiában, Elzászban és Északon, felvonulásokkal Nancyban és Saint-Nicolas-de-Portban.
3. nov. végétől dec. végéigKarácsonyi vásárok, köztük az 1570-ben született strasbourgi Christkindelsmärik.
4. dec. 24.Réveillon, éjféli mise, Provence-ban pedig a gros souper, amelyet a tizenhárom desszert követ.
5. dec. 25.A Père Noël ajándékai a fa alatt, aztán a karácsonyi ebéd.
6. jan. elejeVízkereszt és galette des rois, január 6-án vagy január első vasárnapján.

Ez a naptár megmagyarázza, miért nem feltétlenül ugyanazt a karácsonyt éli meg két francia gyerek. Egy lotaringiai kisgyerek három hét alatt kétszer is kaphat édességet, egyszer Szent Miklóstól, egyszer a Père Noëltől. Egy provence-i kisgyerek azt látja, hogy a 24-i asztal három napig megterítve marad. Szent Miklós lotaringiai történetének saját cikke van: ki volt Szent Miklós.

Ki hozza az ajándékot Franciaországban: a Père Noël vagy Szent Miklós?

Az ország nagy részén a Père Noël, a francia Télapó érkezik, december 24-ről 25-re virradó éjjel. A gyerekek régen a cipőjüket tették a kandalló elé, hogy megtöltse, és a FrenchEntrée magazin emlékeztet rá, hogy a fára apró játékokat, cukorkát és gyümölcsöt is akasztottak. Ma a csomagok legtöbbször 25-én reggel várnak a fa alatt.

Ez a fehér szakállú, piros kabátos Père Noël főként a második világháború után vált általánossá Franciaországban. Nem mindenhol fogadták tárt karokkal: 1951. december 23-án a dijoni papság egy része elégette a bábuját a Saint-Bénigne-székesegyház előtt. Másnap Kir kanonok, a város polgármestere újra megjelentette a városháza tetején. Az egész ügyet a Télapó igaz története meséli el.

Keleten Szent Miklós soha nem adta át a helyét. December 5-ről 6-ra virradó éjjel érkezik püspöki öltözetben, mitrával és pásztorbottal, nyomában Père Fouettard-ral, aki az engedetlen gyerekeket fenyegeti. Hagyományosan narancsot és a képmásával díszített mézeskalácsot hoz, a gyerekek pedig egy kis pohár mirabellát hagynak neki, a szamarának cukrot és répát. Kísérői vidékenként változnak, őket az ajándékhozók a világban című cikkben rendeztük sorba.

Egy cím köti össze mindezeket a gyerekeket: 1962 óta a La Poste válaszol a Père Noëlnek írt levelekre. A Père Noël Titkársága a Gironde megyei Libourne-ban működik, és elég annyit írni a borítékra: „Père Noël”. Ha a sajátját a faluba küldené, használja levélíró oldalunkat.

Mi a karácsonyi réveillon?

A szó a *réveiller*, azaz felébreszteni igéből ered. A Trésor de la langue française informatisé karácsony éjszakáján, a XIX. század vége óta pedig szilveszter éjszakáján elfogyasztott ünnepi lakomaként határozza meg. Éjszakai étkezés jelentése már 1531-ben adatolt, Charles de Bourdigné-nél, „éjjel, társaságban elköltött kis étkezésként”.

Eredetileg az éjféli miséig virrasztottak, aztán hazatérve, az éjszaka közepén ettek. Sok család megfordította a sorrendet, és 24-én este, a mise előtt vacsorázik, vagy mise nélkül. Az elv nem változott: hosszú étkezés, gondosabb, mint az év többi részében, közösen, mielőtt megérkeznek az ajándékok.

A menü vidékenként változik. A FrenchEntrée a pulykát, a kappant, a libát, a csirkét és a boudin blanc, a fehér hurka nevű ételt említi főfogásként, előételként az osztrigát, desszertként a bûche-öt.

Miért esznek bûche-öt karácsonykor?

Mielőtt sütemény lett volna, a bûche igazi fahasáb volt. Párizs városa szerint a szokás egy észak-európai, a téli napfordulóhoz kötődő szertartásból eredhet: egy nagy fadarabot égettek el. Provence-ban a marseille-i turisztikai hivatal a cacho fio szertartását írja le: a család legidősebb tagja, gyakran a nagyapa, meggyújtott egy olajfa- vagy gyümölcsfahasábot, megáldotta a tüzet, és főzött borral locsolta meg, közben provanszál nyelvű formulát mondott.

A sütemény viszont párizsi. Párizs városának honlapja szerint Pierre Lacam cukrász, III. Károly monacói herceg egykori fagylaltkészítője, egy 1890-es könyvében tette közzé a receptet. Elmondása szerint Antoine Charabot, a 6. kerületi rue de Buci Quillet cukrászdájának cukrásza ihlette. Az első bûche pontos dátuma ismeretlen.

Ugyanezen forrás szerint a párizsi cukrászok terjesztették el a bûche-öt az egész országban 1945 után. Megőrizte a fa külsejét: tekercs piskóta, kéregre emlékeztető, barázdált krém, olykor habcsókgombák. Az ünnepi családi sütés-főzéshez a Télapóné receptjeink között osztja meg a sajátjait.

Melyik a 13 karácsonyi desszert Provence-ban?

Provence-ban december 24. estéjét gros souper-nek, nagy vacsorának hívják. A hivatalos France.fr szerint böjti, hús nélküli, de bőséges étkezés: hét fogás Krisztus sebeinek emlékére, köztük a tőkehal raïto mártással, egy provanszál paradicsomszósszal. A tizenhárom desszerttel zárul, amelyet a marseille-i turisztikai hivatal az utolsó vacsorához köt: tizenkét desszert a tizenkét apostolnak, egy Krisztusnak.

A berendezés legalább annyit számít, mint a menü. Az asztalt három abrosszal terítik meg, három gyertyát tesznek köré, és rá kerül a december 4-én, Borbála-napon vetett három tálka búza, a Szentháromság jelképe. A desszertek három napig az asztalon maradnak, és minden vendégnek illik mindegyikből megkóstolnia. Mindehhez főzött bor jár.

• A pompe à l'huile, olívaolajos lapos kalács
• A fehér nugát és a fekete nugát, amelyeket gyakran a jó és a rossz jelképének tartanak
• A négy koldus: aszalt füge, mazsola, mandula és mogyoró vagy dió, a négy kolduló rend emlékére
• A datolya, amelynek magján állítólag Krisztus jele látszik
• A szalmán eltett zöld dinnye és a pincében tartott fehér szőlő
• Városonként: aix-i calisson, kandírozott gyümölcs, oreillette fánk, mandarin, birsalmasajt, görögdinnye-lekvár

A pontos lista városonként és családonként változik, és ez így van rendjén. Története frissebb, mint gondolnánk: a marseille-i turisztikai hivatal szerint a tizenhármas szám 1925-ből származik.

Mik azok a provence-i santonok?

A betlehem továbbra is a francia karácsony középpontjában áll, különösen délen. Apró agyagfiguráit santonoknak hívják. A marseille-i turisztikai hivatal szerint az égetetlen agyagból készült provence-i santon a XVIII. század végén született Marseille-ben, megalkotója Jean-Louis Lagnel (1764-1822).

Nagy kirakata a marseille-i Foire aux santons, a santonvásár, Provence legrégebbi ilyen vására, amely a turisztikai hivatal szerint „a forradalom másnapján” született. Minden évben november harmadik hétvégéjétől január elejéig tart a Vieux-Port mentén, és provanszál nyelvű misével nyílik.

A provence-i betlehem nem áll meg a Szent Családnál, az ökörnél, a szamárnál és a háromkirályoknál. Egy egész falut épít fel: a polgármestert, a péket, a papot, a dobost, a cigánypárt, a vakot és a fiát. A leghíresebb a Ravi, aki égnek emelt karral álmélkodik a születésen, noha nincs mit felajánlania. Tőle ered a „le ravi de la crèche”, a betlehem elragadtatottja kifejezés.

A mesterség nagyon is él: mintegy 120 santonkészítő műhely dolgozik Marseille, Aubagne és Aix-en-Provence között. Allauchban Gilbert Orsini minden évben 100 m²-es mozgó betlehemet mutat be 650 santonnal. Egyes műhelyek modern figurákat is készítenek, focistát vagy pizzasütőt, a hagyományos pásztor mellé.

Honnan ered a fenyőfa és a karácsonyi vásár Franciaországban?

Elzász adta Franciaországnak a két legtöbbet exportált karácsonyi képét. Az első a karácsonyi vásár. A strasbourgi Christkindelsmärik, elzászi nyelven „a kis Jézus vására”, 1570-ben született, így Európa egyik legrégebbi vására. Sokáig ez volt az egyetlen Franciaországban. Miután megfordult a székesegyház előtti téren, a Place du Château-n és a Place Kléberen, 1871-ben a Place Broglie-ra költözött.

A második a fenyőfa. Sélestat levéltárában egy 1521. december 21-i keltezésű számadáskönyv 4 schillinget jegyez fel, amelyet az erdőőröknek fizettek, hogy Tamás napján vigyázzanak a *meyen*re, a fákra. A város ebben látja a karácsonyfa legrégebbi írásos említését, és a Humanista Könyvtár minden télen kiállítja ezt a könyvet egy 1555-ös és egy 1600-as kötet mellett. Strasbourg egy másik, gyakran idézett dátumot ad, 1605-öt, amelyet a FrenchEntrée magazin a város első karácsonyfájának évszámaként tart számon.

Ma a fenyőfa és a betlehem sok nappaliban megfér egymás mellett, olykor ugyanazon a bútoron. A fenyőfa teljes történetét az ókori Rómától a viktoriánus korig a hogyan kezdődött a karácsony című cikkben olvashatja.