Befana, Christkind, háromkirályok: ki hozza a karácsonyi ajándékot a világban?

Ki hozza az ajándékot, és mikor?

Az ajándékozás időszaka több mint egy hónapig tart, és minden ország kihasít belőle egy darabot. Az időpont szinte mindig a szereplőtől függ: a szent a névnapján jön, a kis Jézus karácsony előestéjén, a háromkirályok vízkeresztkor. Íme a naptár, az első látogatótól az utolsóig.

1. dec. 5.Sinterklaas Hollandiában (pakjesavond); Krampusz Szent Miklós napjának előestéjén indul útnak Ausztriában és Bajorországban.
2. dec. 6.Szent Miklós Lotaringiában, Kelet-Franciaországban és Belgiumban, nyomában Père Fouettard-ral.
3. dec. 8.Katalóniában elkezdik etetni a Tió de Nadalt.
4. dec. 12.Izlandon a tizenhárom Jólasveinar közül az első, Stekkjastaur megérkezik a városba.
5. dec. 24.Christkind Dél-Németországban és Ausztriában, Olentzero Baszkföldön, Tió Katalóniában.
6. dec. 25.Père Noël, Santa Claus, Father Christmas az angol nyelvű világban és Franciaországban.
7. jan. 1.Gyed Moroz Oroszországban újévkor, Άγιος Βασίλης Görögországban.
8. jan. 6.A Befana Olaszországban, a háromkirályok Spanyolországban, Mexikóban és Latin-Amerika nagy részén.

Ezek a látogatók olykor összevesztek a helyen. Franciaországban a leghíresebb eset 1951. december 23-án történt: a dijoni Saint-Bénigne-székesegyház előtti téren a papság 250 gyerek szeme láttára elégette a Père Noël bábuját, mondván, hogy a karácsonynak „a Megváltó születésének évfordulós ünnepének” kell maradnia. Claude Lévi-Strauss etnológus a következő évben esszét írt belőle *Le Père Noël supplicié* címmel.

Szent Miklós, Père Fouettard, Krampusz: ki jutalmaz, ki büntet?

Lotaringiában Szent Miklós 1477 óta a vidék védőszentje. Legismertebb legendája szerint feltámasztott három gyermeket, akiket egy mészáros ölt meg. December 6-án hagyományosan narancsot és a képmásával díszített mézeskalácsot hoz, a gyerekek pedig cukrot és répát hagynak a szamarának. Nancyban a nagy Szent Miklós-napi felvonulás a Place Carnot-tól a Place Stanislasig vonul, a néhány kilométerre fekvő Saint-Nicolas-de-Port bazilikája pedig arra emlékeztet, milyen régi a tisztelete a vidéken.

Mögötte lépked Père Fouettard, a „korbácsos atya”. Nincs a szentéhez hasonlóan régi saját legendája: a Routard szerint „merő kitaláció, hogy megfélemlítse az engedetlen gyerekeket”. Hollandiában Sinterklaast Zwarte Piet kíséri, a német nyelvű Svájcban a Samichlaus egy szamárral és egy Schmutzli nevű társsal utazik, Németországban pedig Knecht Ruprecht bukkan fel.

E kísérők közül a leglátványosabb osztrák és bajor. Krampusznak szarvai, sötét szőre és agyarai vannak, félig kecske, félig ördög, és nyírfavesszővel veri meg a rossz gyerekeket. Neve állítólag a német *Krampen*, azaz karom szóból ered. Szent Miklós napjának előestéjén, a *Krampusnachton* indul útnak. A katolikus egyház betiltotta a nevében rendezett zajos ünnepségeket, a második világháború idején pedig az európai fasiszták a szociáldemokraták találmányaként bélyegezték meg.

Mindez hiába volt. Ma Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Szlovéniában és Csehországban ördögnek öltözött férficsapatok rohangálnak az utcákon, és üldözik a járókelőket. Peter Jelavich, a Johns Hopkins Egyetem történésze a karácsonyra oltott pogány alakot lát benne. Az ünnep még az Atlanti-óceánt is átszelte: a michigani Ypsilanti városa évente Krampusz-bált rendez.

Ki a Christkind, az ajándékot hozó kis Jézus?

A Christkind, a „Krisztusgyermek”, december 24-én este hozza az ajándékot Dél-Németország nagy részén, Ausztriában és a német nyelvű Svájcban. Neve ellenére ritkán ábrázolják csecsemőként: a népszokás angyali alakká formálta szőke fürtökkel, fehér ruhával és arany glóriával, és gyakran egy fiatal lány alakítja.

Eredete vitatott. A protestáns vidékeken jelent meg Szent Miklós alternatívájaként, mert a reformáció elutasította a szentek tiszteletét. Egyesek Luther Mártont tartják a kitalálójának, ezt a tézist a Hamburgi Egyetem bizonyítatlannak tartja. Az viszont tudható, hogy 1531-től a Luther család ajándékait már a „szent Krisztushoz” kötötték. A történelem fintora, hogy a katolikus vidékek a XIX. század elején vették át a Christkindet, főként Bajorországban és a Rajna-vidéken.

A leghíresebb Christkind a nürnbergi. A város 1969 óta kétévente választja meg: a jelölteknek a választás napján 16 és 19 év közöttieknek kell lenniük. Az advent első vasárnapját megelőző pénteken a megkoronázott, fürtös, aranyba öltözött Christkind a Frauenkirche karzatáról nyitja meg a Christkindlesmarktot, egy Friedrich Bröger által 1948-ban írt prológust szavalva. Decemberben több mint száz fellépése van. 2025-ben és 2026-ban Nora Falk a neve.

Ki a Befana, a január 6-i olasz boszorkány?

Olaszországban a január 5-ről 6-ra virradó éjszaka a Befanáé. Neve az *Epifania*, vagyis vízkereszt népies elferdítése. A Treccani szótár nagyon csúnya, de jóságos öregasszonyként írja le, aki éjszaka leereszkedik a kéményen, és ajándékkal meg édességgel tölti meg a jó gyerekek zoknijait. A rossz gyerekeknek széndarabokat hagy. Ez a szén ma gyakran feketére színezett cukor, amelyet cukrászdákban árulnak.

A legelterjedtebb keresztény legenda a háromkirályok útjába helyezi. A bölcsek megkérdezik tőle, merre van a kis Jézus, és hívják, tartson velük; ő nemet mond, mert túlságosan lefoglalja a házimunka. Aztán meggondolja magát, a keresésükre indul, de soha nem találja meg őket. Azóta seprűnyélen repül, és sokan mondják, hogy indulás előtt felsepri a padlót.

Az alak régebbi ennél a történetnél. Az 1930-as Enciclopedia Italiana a Befanát kereszténység előtti mágikus hagyományokhoz köti, és vízkereszt éjszakáján gyújtott tüzeket ír le. A toszkán Romagnában a bábuját szekéren vitték a falu terére, és ott elégették. A márkai kisváros, Urbania számít a hivatalos lakhelyének, és minden évben január 2. és 6. között ünnepséget rendez, amely 30 000-50 000 embert vonz.

Miért január 6-án kapják az ajándékot a spanyolok és a mexikóiak?

A spanyol nyelvű világban a nagy ajándékozók a Reyes Magos, a háromkirályok. A január 6-i vízkereszt a kis Jézusnál tett látogatásukra emlékezik, és a gyerekek ennek a napnak a reggelén találják meg az ajándékaikat. Mexikóban sokan előbb levelet írnak a királyoknak, néhányan egy héliumos lufihoz kötik, előző este pedig gyakran egy cipőt hagynak az ajtó mellett.

Január 5-én este a királyok végigvonulnak az utcákon. Az Alicante melletti Alcoy felvonulását 1885 óta rendezik meg, és Spanyolország egyik legrégebbi ilyen eseménye. Országos turisztikai jelentőségű ünnepként tartják számon. Királyi apródjai hosszú falétrákon másznak fel, hogy közvetlenül az erkélyekre és az ablakokba tegyék az ajándékokat, a szamarak, a *burretes* pedig azokat a postaládákat viszik, amelyekbe a gyerekek bedobják a kívánságaikat.

Január 6. egy koszorú alakú süteménnyel zárul. Spanyolországban a *roscón* egy figurát rejt, amely gyakran az egyik királyt ábrázolja. Mexikóban a *rosca de Reyes* egy kis Jézus-figurát rejt: aki megtalálja, annak február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján el kell vinnie a templomba, vagy vendégül kell látnia a családot. A háromkirályok ünnepe így egy teljes hónappal hosszabbítja meg a karácsonyt.

Gyed Moroz és Sznyegurocska: az újévi ajándékok

Oroszországban és a volt Szovjetunió több országában újévkor adják az ajándékot. Ezek a Дед Мороз (Gyed Moroz), a „Fagyapó” ajándékai. A szovjet hatalom eleinte harcolt ellene: 1928-ban „a pap és a kulák szövetségesének” nyilvánították. 1935-ben, amikor újra engedélyezték az újévi ünnepeket, visszatért, hivatalos lakhelyét pedig 1998-ban a vologdai területen fekvő Velikij Usztyugban jelölték ki.

Soha nem utazik egyedül. Снегурочка (Sznyegurocska), a Hóleány, hosszú ezüstkék ruhában, prémes sapkában vagy hópehely formájú kokosnyikban segít neki kiosztani a csomagokat. Egy meséből lépett elő, amelyet Alekszandr Osztrovszkij drámaíró 1873-ban vitt színpadra Csajkovszkij kísérőzenéjével, majd Rimszkij-Korszakov operává formált. Az újév szovjet újraélesztése óta, az 1930-as évek közepétől az unokájaként mutatják be.

Görögországnak is van újévi látogatója: Άγιος Βασίλης, Szent Vazul, a IV. századi kaiszareiai püspök, akinek ünnepe január 1-re esik. A családok aznap este megosztják a *vaszilopitát*, egy süteményt, amelybe sütés előtt egy érmét rejtenek: aki megtalálja, egész évben szerencsés lesz.

Tió de Nadal és Olentzero: Katalónia és Baszkföld ajándékai

Katalóniában az ajándékok egy fatönkből kerülnek elő. A Tió de Nadal egy vastag, gyakran göcsörtös farönk, amelyet néhány nappal karácsony előtt visznek be a házba. December 8-tól, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepétől a gyerekek minden nap etetik, régen kenyérrel, kukoricával, szentjánoskenyérrel vagy fűrészporral, és egy kis takaróval betakarják, hogy ne fázzon. Karácsony estéjén egy mondókát énekelve bottal ütögetik, aztán felemelik a takarót: a Tió édességet és ajándékot „hozott”. Ha nem voltak jók, előfordulhat, hogy csak szenet hagy.

Eredetileg a Tió az a hasáb volt, amelyet karácsony éjjelén a tűzhelyen égettek el, Katalóniában éppúgy, mint Mallorcán. A szokás a városokban kissé visszaszorult, de él, sok településen újjáéled, és Barcelona városa ma is karácsonyi hagyományai között mutatja be.

Baszkföldön a december 24-i látogató neve Olentzero. Szénégető: a legenda szerint a hegyekben dolgozott, amikor hírét vette Krisztus születésének, és lejött, hogy hírül vigye. Ő is eredetileg karácsonyi hasáb volt, amelynek hamvát a ház elé szórták, hogy megvédje. A XX. században kezdett ajándékot hozni a gyerekeknek. 24-én este kórusok járják az utcákat, és az ő történetét éneklik, kísérője pedig Mari Domingi, a természet és a téli napforduló alakja.

Joulupukki és a Jólasveinar: a messzi Észak látogatói

Finnországban Joulupukki, a „karácsonyi bak” egy olyan szokás örököse, amelyben egy bakkecskének öltözött férfi házról házra járt, és megkapta az ünnepi lakoma maradékát. Az alak elvesztette a szarvait és fehér szakállt kapott, de a nevét megtartotta, és egy 1927-es finn rádióadás óta úgy tartják, hogy a lappföldi Korvatunturin lakik. Délebbre, Norvégiában, Dániában és Svédországban a tanyai manó, a *nisse* vagy *tomte* vált ajándékhozóvá. Hagyományosan egy tál kását hagynak neki egy darab vajjal, Norvégiában tejberizst.

Izland a mennyiséget választotta. A Jólasveinar, a tizenhárom karácsonyi legény egyenként érkezik, mindegyik egy éjszakára, december 12. és 24. között. Nevük elárulja a szokásaikat: Stekkjastaur, „a karámbeli faragatlan” nyitja a sort, aztán jön Þvörusleikir, a fakanálnyaló, Hurðaskellir, az ajtócsapkodó, Skyrgámur, a skyrfaló, Gluggagægir, az ablakkukucskáló, végül 24-én Kertasníkir, „a gyertyakoldus”. December 11. és 24. között a gyerekek egy cipőt tesznek az ablakpárkányra: ebbe egy kis ajándék kerül, vagy csínytevés esetén egy krumpli. Az időszak január 6-án, a Þrettándinnal ér véget.

A Jólasveinar családja nem éppen ajánlható társaság. A tizenhárom fivér állítólag a hegyekben él anyjukkal, Grýlával, a rettegett emberevő óriásnővel és annak férjével, Leppalúðival, egy nagy, mamlasz alakkal. A hatalmas, villogó szemű karácsonyi macska karácsony éjjelén a hegyekben ólálkodik, és azokra vadászik, akik nem kaptak új ruhadarabot. Maguk a legények viszont elég jó társaságnak számítanak ahhoz, hogy az Izlandi Nemzeti Múzeumban, Reykjavíkban is megjelenjenek: 2025 decemberében egyenként tértek be oda, december 12. és 24. között minden nap, a gyerekeknek és családoknak szóló teremben.