Karácsony az Egyesült Királyságban: Father Christmas, cracker, királyi beszéd és Boxing Day

Father Christmas vagy Santa: ki látogatja meg a brit gyerekeket?

A brit gyerekek egyformán mondják, hogy Father Christmas és hogy Santa. Az előbbi régi angol alak, inkább az ünnep megszemélyesítője, mint ajándékhozó, akit Ben Jonson már 1616-ban megszólaltatott a színpadon. Az utóbbi az 1860-as években érkezett Amerikából a szánnal és a rénszarvasokkal, és a kettő az 1870-es években olvadt össze. A zöld kabáttól a piros ruháig vezető utat a Télapó ruhájáról szóló cikkünk meséli el.

A levél sokáig nem a postára, hanem a kéménybe került. A lángok fölé tartották, és a huzat felfelé, az Északi-sark felé vitte. Az Oxfordi Egyetem egyik könyvtárosa elmeséli, hogy gyerekként minden évben így tett. Néhány levél sosem ért fel az égig: 1996-ban munkások találtak egyet egy hálószoba kéményébe szorulva, 1911. december 8-i keltezéssel. Egy kis Mabel nevű lány kért benne egy mesekönyvet, egy képeslapalbumot, egy doboz csokoládét és egy csörgőt a húgának.

A két világháború között Oxfordban J. R. R. Tolkien gyerekei a kandalló mellé tették a leveleiket. Húsz éven át illusztrált válaszokat kaptak Father Christmas aláírásával, az Északi-sarkról feladva, amelyek később *The Father Christmas Letters* címmel jelentek meg. Ma a gyerekek inkább egy jól bejáratott postacímre írnak: Santa's Grotto, Reindeerland, XM4 5HQ. Írhat neki levélíró oldalunkról is.

24-én este harapnivalót hagynak neki. A HelloFresh 2025 decemberében közzétett felmérése szerint azoknak a háztartásoknak, amelyek hagynak valamit, 53%-a mince pie-t választ, mintegy 1,68 millió háztartás egy pohár szeszes italt is tesz mellé, leggyakrabban sherryt, 36%-uk pedig répát hagy Rudolfnak. A más országok változatait a Télapónak hagyott harapnivalóról szóló cikkünk gyűjti össze.

Ki találta ki a karácsonyi crackert?

A cracker egy fényes papírhenger, amely a két végén cukorkaként van összecsavarva. Két vendég húzza két oldalról, a henger egy kis pukkanással szétszakad, és aki a nagyobbik felét tartja a kezében, azé a tartalma: egy papírkorona, egy vicc és egy apró tárgy. A karácsonyi ebéd elején húzzák meg, a korona pedig a pudingig a fejeken marad.

Feltételezett feltalálója Tom Smith (1823-1869), cukrász és süteménykészítő, aki az 1840-es években boltot nyitott a clerkenwelli Goswell Roadon. A Victoria and Albert Museum szerint Párizsban ismerte meg a két végén összecsavart papírba csomagolt cukorkát, és egy kis szerelmes üzenetet tett bele, hogy szezonon kívül is eladhassa édességeit. A pukkanás ötletét állítólag egy kandallóban pattogó fahasáb adta. Az oxfordi szótár már 1847-ből adatolja a crackerhúzás szokását, a hagyomány ezt az évet tartja a találmány dátumának.

A szerkezetet az 1860-as években tökéletesítették: két papírcsík, az egyik ezüst-fulminát bevonattal, a másik érdes, és a súrlódástól pukkan. Walter, Tom fia, hozzáadta a díszes papírkalapokat, és Európában, Amerikában és Japánban kutatott apró ajándékok után. A City-beli Finsbury Square-en működő vállalat az 1890-es években mintegy 2000 embert foglalkoztatott, sok nőt, akik mindent kézzel ragasztottak és hajtogattak.

A crackerek minden divatot követtek: dzsessz, Tutanhamon, autók, Charlie Chaplin, rádió. A márka ma is készít luxuscrackereket a királyi udvarnak, amelyek díszítése és tartalma titok. A valaha épített legnagyobb cracker 63,1 méter hosszú volt: 2001. december 20-án húzták meg egy chesham-i iskolában, Buckinghamshire-ben.

Miért hallgatják a britek december 25-én délután háromkor a királyt?

Az uralkodó karácsonyi üzenete a BBC ötletéből született. Igazgatója, John Reith először 1922-ben javasolta; V. György király elutasította. Tíz évvel később beleegyezett. 1932 karácsonyán norfolki rezidenciája, Sandringham egyik kis dolgozószobájából szólt a rádióban, hogy elindítsa a birodalmi rádiószolgálatot, a BBC World Service elődjét. A szöveget Rudyard Kiplingnek tulajdonítják. A beszéd két és fél percig tartott, és mintegy 20 millió hallgatóhoz jutott el.

Az esemény nem vált azonnal rendszeressé: 1936-ban és 1938-ban nem volt üzenet. A háború tette állandóvá VI. György 1939-es beszédével. II. Erzsébet 1952-ben mondta el első üzenetét, ő is Sandringhamből, tíz hónappal apja halála után. 1957-ben először került a televízióba, élőben. 1960-tól előre rögzítik, hogy el lehessen küldeni a Nemzetközösség országaiba.

A háború óta egyetlen év maradt üzenet nélkül: 1969, amikor a beszéd helyett a *Royal Family* című dokumentumfilmet ismételték. 2003-ban a felvétel először készült teljes egészében szabadtéren, a windsori Combermere-laktanyában. III. Károly király 2022 decemberében, három hónappal anyja halála után rögzítette első üzenetét a windsori Szent György-kápolnában. Ez lett a valaha mért legnézettebb királyi karácsonyi beszéd. Az üzenetet minden évben délután háromkor, londoni idő szerint sugározzák, sok családban a főfogás és a desszert között.

Ki hozta Angliába a karácsonyfát és a karácsonyi üdvözlőlapot?

A karácsonyfát gyakran Albert hercegnek, Viktória királynő német férjének tulajdonítják. Ő főként népszerűsítette. Az English Heritage szerint az első ismert angliai karácsonyfa Sarolta királynéé, III. György német feleségéé volt, amelyet 1800 decemberében a windsori Queen's Lodge-ban állítottak fel. Albert 1840 decemberében több lucfenyőt hozatott Coburgból. Egy metszet azonban mindent megváltoztatott: 1848-ban az *Illustrated London News* egy díszekkel megrakott fa körül mutatta a királyi családot. 1853-ban megjelentek az első karácsonyfadísz-reklámok, és 1860 körül a fa már igen elterjedt volt a középosztályban.

Az üdvözlőlap ugyanabban az évtizedben született Londonban. 1843-ban Henry Cole, a Victoria and Albert Museum későbbi első igazgatója megkérte barátját, John Callcott Horsley festőt, hogy rajzoljon egy lapot. Naplója szerint december 17-én kapta meg a rajzot. Ezer példányt nyomtattak, darabonként egy shillingért, ami akkoriban magas árnak számított, és az akciót üzleti kudarcnak tartották. Az egyik első példányt 2013-ban 22 000 fontért adták el árverésen.

Az ország leghíresebb karácsonyfája Norvégiából érkezik. Norvégia 1947 óta minden évben egy lucfenyőt ajándékoz a londoniaknak, hogy megköszönje az Egyesült Királyság második világháborús támogatását. Az 50-60 éves, több mint 20 méter magas fát az Oslo környéki erdőkben választják ki, ahol az erdészek „az erdő királynőjének” hívják. Hajón kel át az Északi-tengeren, a Trafalgar Square-en áll fel norvég módra függőleges fényfüzérekkel, és december folyamán kórusok énekelnek a tövében. Közvetlenül vízkereszt előestéje előtt lebontják, aztán mulccsá darálják.

Mince pie és Christmas pudding: mit esznek a britek karácsonykor?

A mince pie egy kis zárt tésztájú pite, *mincemeat* töltelékkel: mazsola, kandírozott héj, alma, fűszerek és faggyú. A szó „darált húst” jelent, és valóban ez volt benne. Egy 1390-es szakácskönyv, a *The Forme of Cury* „tartes of flesshe” receptet közöl darált sertéshússal, fügével, mazsolával és fűszerekkel. 1615-ben Gervase Markham birkahússal és vesefaggyúval készült „minc't pies” receptet ad ki, amelyeket *coffyn* nevű vastag tésztaburokban sütöttek. A hús lassan eltűnt, a fűszerek maradtak.

Makacs legenda, hogy Oliver Cromwell betiltotta a mince pie-t. Valójában az 1647-es rendelet a vallási ünnepeket törölte el, a karácsonyt is beleértve, de egyetlen ételt sem tiltott be; Sam Bilton gasztronómiatörténész mítosznak nevezi. Egy másik hagyomány azt tanácsolja, hogy a karácsony tizenkét napjának mindegyikén együnk egyet, mert mindegyik pite egy boldog hónapot ígér a következő évben. A britek 2025-ben mintegy 175 milliót fogyasztottak el belőle.

A Christmas pudding a *plum pottage* leszármazottja, egy húsos-aszalt gyümölcsös kásáé, amely a XVIII. században lett édes. A lisztből, aszalt gyümölcsből, faggyúból, cukorból és fűszerekből főzött, magyallal megkoronázott sütemény az 1830-as években jelenik meg egyértelműen. Charles Dickens 1843-ban a *Karácsonyi ének*ben konyakkal lángoltatja meg, és Eliza Acton nevezi először „Christmas puddingnak” egy szakácskönyvben, 1845-ben. Hogy tizenhárom hozzávalóból állna, Krisztus és a tizenkét apostol emlékére, az semmivel sem igazolt legenda.

Hetekkel előre készítik, a *Stir-up Sundayn*, karácsony előtt az ötödik vasárnapon. A név a nap anglikán imakönyvbeli imádságából ered, amely így kezdődik: „Stir up”, vagyis „ébreszd fel”; a viktoriánus kor tette azzá a nappá, amikor az egész család megkavarja a tésztát. Egy kis ezüstérmét, egy threepence-t vagy egy sixpence-t rejtettek bele, amely gazdagságot ígért annak, aki megtalálta. Gyerekekkel elkészíthető változatért nézze meg receptjeinket.

Miért hívják december 26-át Boxing Daynek?

A Boxing Daynek semmi köze a bokszhoz. A név a *Christmas boxból* ered, egy dobozból vagy újévi ajándékból, amely már a XVII. századból adatolt: a karácsony utáni első munkanapon a kereskedők és az alkalmazottak felkeresték ügyfeleiket, hogy borravalót kapjanak az év munkájáért köszönetképpen. Samuel Pepys 1663. december 19-én ír róla a naplójában. A nagy házakban a 25-én szolgáló cselédek másnap egy doboz ajándékot vagy maradékot és egy szabadnapot kaptak, hogy meglátogathassák a családjukat.

Egy másik magyarázat a szegények perselyére, a templomok alamizsnásládájára utal, amelyet néha 26-án, Szent István napján nyitottak ki és osztottak szét. Írországban egyébként inkább St Stephen's Daynek mondják. Az 1871-es Bank Holidays Act december 26-át munkaszüneti nappá tette az Egyesült Királyságban, Skócia kivételével. Ma a futball napja, teljes fordulóval, amelyben hagyományosan a szomszédok játszanak egymással, hogy kevesebbet kelljen utazni, és a leárazásoké: 2009-ben akár 12 millió brit is vásárolni ment ezen a napon.

És Skócia?

Skócia sokáig távolságot tartott a karácsonytól. 1640-ben a skót parlament törvénytelenné tette a Yule megünneplését. A tilalmat 1712-ben feloldották, de a presbiteriánus egyház továbbra is rosszallotta az ünnepet, és a karácsony csak 1958-ban lett ott munkaszüneti nap. A skótok ezért szilveszterre és az azt követő két napra tették át a mulatságaikat, ez magyarázza a Hogmanay, az ő újévük jelentőségét.

1. 1640A skót parlament betiltja a Yule megünneplését.
2. 1843Henry Cole kinyomtatja az első karácsonyi üdvözlőlapot.
3. 1847Az asztalnál meghúzott crackerek első ismert említése.
4. 1848Az Illustrated London News közli a királyi család karácsonyfáját.
5. 1871A Boxing Day munkaszüneti nap lesz.
6. 1932V. György elmondja az első királyi karácsonyi üzenetet.
7. 1947Az első norvég ajándékfenyő a Trafalgar Square-en.
8. 1958A karácsony munkaszüneti nap lesz Skóciában.