Hogyan ünneplik a karácsonyt Mexikóban? Posadák, piñaták, Nochebuena és háromkirályok

Mikor kezdődik és mikor ér véget a karácsony Mexikóban?

Az időszak a Guadalupei Szűzanya december 12-i ünnepével nyílik, amelyet egy 3-án kezdődő kilencedimádság előz meg. A családok gyakran ezen a napon állítják fel a nacimientót, a betlehemet, amely február 2-ig a helyén marad. A mexikói betlehemek szívesen kiegészülnek helyi részletekkel: nopálkaktuszokkal, pulykákkal, egy tortillát készítő asszonnyal.

1. dec. 12.A Guadalupei Szűzanya ünnepe, a betlehem felállítása.
2. dec. 16-24.A kilenc posadás este énekekkel, ponchéval és piñatákkal.
3. dec. 23.Noche de Rábanos Oaxacában, a faragott retkek versenye.
4. dec. 24.Nochebuena: Misa de Gallo, késői vacsora, a kis Jézus a betlehembe kerül.
5. dec. 28.Día de los Santos Inocentes, az áprilisi tréfa mexikói megfelelője.
6. jan. 6.Día de Reyes: a háromkirályok ajándékai és a rosca.
7. febr. 2.Día de la Candelaria: a kis Jézus megáldása és tamales.

Ez a naptár mindent megváltoztat a gyerekek számára. Egy mexikói kisgyerek kaphat ajándékot 24-én este, egy másikat január 6-án, és február 2-án az egész családdal együtt ehet tamalest.

Mi az a Las Posadas Mexikóban?

A *posada* „fogadót” vagy „szállást” jelent. A posadák Mária és József betlehemi szálláskeresését idézik fel, akik ajtóról ajtóra kopogtatnak, de nem találnak helyet éjszakára. Minden este megtartják őket december 16. és 24. között, vagyis kilenc estén át: a hagyomány szerint mindegyik Mária várandósságának egy hónapját jelképezi.

Eredetük pontosan ismert. A források a Mexikóváros melletti San Agustín de Acolman ágostonos kolostorához kötik. 1586-ban vagy 1587-ben, a szerzőktől függően, perjele, fray Diego de Soria engedélyt kapott V. Szixtusz pápától, hogy december 16. és 24. között *misas de aguinaldót*, „ajándékmiséket” tartson. Idővel az ünneplés kilépett a templom falai közül, és házról házra, az utcákra és udvarokra költözött.

Hogyan zajlik egy posada?

• Két ember, gyakran két gyerek, Máriát és Józsefet játssza; Mária olykor igazi szamáron ül. Más menetek egyszerűen szobrocskákat visznek.
• A menet vezetője papírernyővel védett gyertyát visz, és mindenki a saját fényével követi.
• A csoport kettéválik: az egyik fele kint énekel, hogy pedir posada, vagyis szállást kérjen, a másik bentről felel és elutasítja.
• Az utolsó ajtónál a „fogadósok” felismerik a zarándokokat, és ajtót nyitnak. A betlehem előtt imádkoznak, gyakran a rózsafüzért.
• Aztán jön az ünnep: villancicók, tamales, atole, buñuelos, ponche és a piñata.

A vendégek gyakran egy aguinaldóval, egy kis zacskó édességgel térnek haza. A szokás világot járt: a texasi San Antonióban 1966 óta minden évben egy nagy posada vonul végig a River Walkon a San Fernando-székesegyházig, a Fülöp-szigetek pedig saját előadást alkotott belőle, a *Panunulúyant*.

Miért hét ága van a karácsonyi piñatának?

A karácsonyi piñata nem szamár és nem rajzfilmfigura: egy hétágú csillag, amelyet hagyományosan egy cserépedényre építenek. Minden ága a hét főbűn egyikét jelképezi. Amikor összetörik, jelképesen „elpusztítják” a bűnöket, a kihulló gyümölcsön és cukorkán pedig mindenki osztozik.

Minden posadás este része, és ez az a pillanat, amelyet a gyerekek egész este várnak. Az ágakat színes papírral és hosszú rojtokkal borítják, amelyek minden ütésnél repkednek.

Ma a csillag alakú piñata megfér a figurás piñaták mellett, és sok közülük kartonból készül cserép helyett. A szerkezete viszont ma is közös próbatételé: minden gyerek sorra üt, miközben a felnőttek énekelnek, és a kötelet húzva fel-le mozgatják a csillagot.

Hogyan telik a Nochebuena, december 24. estéje?

December 24. neve Nochebuena, „jó éjszaka”. A családok részt vesznek a Misa de Gallón, a „kakas miséjén”, amelyet késő este tartanak, aztán egy nagy vacsorára gyűlnek össze. Ezen az estén kerül végre a betlehembe a kis Jézus, a Niño Dios figurája, ahol a helye december 12. óta üresen várta.

Az asztalon ott a bacalao, raguként főzött sózott tőkehal, a romeritos, egy húsos levelű növény, amelyet megfőznek, majd mole mártásban tálalnak, gyakran garnélás lepénykékkel, és egy pulyka vagy sonka. A gyerekek csillagszórókkal játszanak, a *luces de Belénnel*, a „betlehemi fényekkel”. Az El Universal szerint ezeket a hajtásokat már a hódítás előtt is fogyasztották, és mivel az étel nem tartalmaz húst, a vigíliai étkezések állandó fogása lett, december 24. pedig ilyen nap volt. Az ajándékokat gyakran éjfélkor bontják ki, maga karácsony napja pedig inkább csendes.

A Nochebuena virága

Azt a növényt, amelyet a világ többi része mikulásvirágnak vagy poinsettiának hív, Mexikóban az ünnepről nevezik el: flor de Nochebuena. A hódítás előtt navatl nyelven *cuetlaxochitl* volt a neve, amelyet a Gaceta UNAM „hervadó virágnak” fordít. Szertartásokon használták, és az uralkodók a kertjükben termesztették.

Angol neve Joel R. Poinsett nevéből ered, akit 1825-ben az Egyesült Államok első mexikói követévé neveztek ki. 1828-ban hagyta el az országot, és a philadelphiai Bartram-kert 1829 végén mutatta be a „Poinsettiát”. A Gaceta UNAM szerint 2018-ban Európa mintegy 110 millió tövet termelt belőle, az Egyesült Államok 50 milliót, Mexikó pedig 19 milliót.

Mi az a Noche de Rábanos Oaxacában?

Minden december 23-án a dél-mexikói Oaxaca főtere megtelik faragott retkekkel. Betlehemek, táncosok, templomok, állatok: több mint száz résztvevő farag egész jeleneteket óriási retkekből. A város 1897 óta rendezi meg ezt a versenyt.

A Mexico News Daily szerint a retkek mind ugyanarról a Santa Cruz Xoxocotlán-i földről származnak. Három menetben vetik el őket, hogy különböző méretűek legyenek, olyan módszerekkel, amelyek fogyasztásra alkalmatlanná teszik őket, és december 19-én takarítják be. A látványosság csak néhány óráig tart: a megfaragott retkek elfonnyadnak és elveszítik formájukat. Más kategóriákban szárított virágot és kukoricalevelet használnak.

Egy legenda szerint a XVIII. században szerzetesek elfelejtett retkekre bukkantak decemberben, és érdekességként vitték ki őket a piacra. Annyi biztos, hogy a verseny előtt a zöldségtermesztők már faragták a túl nagyra nőtt retkeket, hogy a karácsonyi piac vásárlóit odacsalogassák.

Pastorelák és Santos Inocentes

Az egész országban ez a pastorelák időszaka is, pásztorjátékoké, amelyekben Mihály arkangyal, Luzbel ördög és egy mulatságos remete jelenik meg a betlehemi úton. December 28-án, a Santos Inocentes, az aprószentek napján, tréfákat űznek egymással, ahogy Franciaországban április 1-jén: a legklasszikusabb, hogy valamilyen ürüggyel kölcsönkérnek egy tárgyat.

Ki hozza az ajándékot Mexikóban: Santa Claus, a Niño Dios vagy a háromkirályok?

Családtól függően mindhárom. Mexikóban egyszerűen Santa Claus a neve, megtartva az angol nevet, és 24-én este érkezik. Sok otthonban a Niño Dios, a kis Jézus hozza a karácsonyi ajándékot. Január 6-án pedig a Reyes Magos, a háromkirályok érkeznek, és gyakran ők hozzák a legtöbb ajándékot. Neveiket a Télapó nevei a világban részletezi.

Ezek a szokások kevésbé régiek, mint gondolnánk. Az UNAM Global, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem médiuma egy cikkben emlékeztet rá, hogy a háromkirályok napján a gyerekeknek adott ajándék nem gyarmati kori hagyomány: a XIX. században honosodott meg. Egy egyetemi oktató ugyanitt „angolszász hagyománynak” nevezi Santa Clausot.

Január 5-én éjjel a gyerekek egy cipőt tesznek az ajtó mellé, és olykor egy héliumos lufira bízzák a királyoknak írt levelüket. 6-án megosztják a rosca de Reyest, egy koszorú alakú kalácsot, amely egy kis Jézus-figurát rejt. Aki megtalálja, az állja a tamalest február 2-án, a Candelaria napján, amikor a betlehem kis Jézusát, gyakran erre az alkalomra felöltöztetve, a templomban megáldatják. A háromkirályokról részletesen az ajándékhozók a világban szól.

A karácsonyfa később érkezett, először a Mexikóban letelepedett külföldiekhez, mielőtt a mexikói családokhoz is eljutott. Végül rekordokat döntött: 2009-ben Mexikóváros egy 110,35 méteres fát állított fel, amelyet a Guinness akkoriban a világ legnagyobbjaként ismert el. Ha 24-i érkezése előtt írna a Télapónak, használja levélíró oldalunkat.